Hamis álmot adtál rám,
- puha kabát…
magadhoz láncoltál.
- arannyal …
Barátsággá kopott
érzéseddel
elloptad az álmot tőlem,
becsapott a vállad.
Néha fáj a magány,
ülök, s zene szól.
Kopog az ősz
- távolról….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése