Drága kincsem, rab madaram,
szárnyad hull le ájulatban.
Vágyakozva rabként éltél, az
ég szívedben vágyott kékség.
Nézd, ajtód éjjel nyitva maradt,
repülj hamar, az őröd visszaszalad,
szép kalitkád kulcsa kattan,
éled életed tovább vigasztalan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése