Gyáva kutya

Nem ugattál hangosan,

nem vállaltad álmodat,

feladtad a vágyadat.

Kushadj, lapíts, nyüszíts;

hízelgőn csóváld a farkad,

ha gazdád arra engedélyt ad.

Előtted volt a velős csont,

de gyáva voltál nagyon,

így lassan másé lett a konc.

Helyette tied a konzervcsont;

száraz és íztelen a jutalmad,

ha gazdád arra engedélyt ad.

Hajnalban

Felébredtem ma hajnalon,

s elgondolkodtam azon, mi

legyen a programom,

mire is vágyom nagyon.

Álmodoztam, milyen volna,

ha valaki ágyamban

mellettem  szuszogna, álma

bolondosan rólam szólna.

Gondoltban mire idáig

jutottam valami furcsaság

motoszkált az agyamban:

születésnapom van, talán

fel is köszöntsem magam?

Langyos eső

Pergő szemű langyos eső

így szólt nekem: ébresztő,

borús reggel,  félhomály

milyen nap vár ma rám;

hangod selyme simogat,

szemed varázsa csalogat,

ágyam öle vágyik rád,

felkínálja neked magát.

Sura cica

Megőrzésre rám bízott

fekete macska rajtam  

landolt,  s bőrömbe utat

hántott,  nem egyet és

nem is hármat, négy

karmát érezte mellem,

nyakam,  hátam.

Rímbe írom a bánatom, 

elárulom, bőröm most

gondolatom helyett lett

mélyen szántó.

Száműztem a bestiát 

egy szobával tovább, 

ott keresse meg karmám. 

Dacolok

Betegségedben éveken át
voltam foglárod, haragosod,
rabszolgád. Féltettelek, ahogy
kicsi gyereket szokás.

Kísértem kezed, kiküldtél
szobádból dacoló szemeddel,
fájásig összeszorított fogammal,
reszkető könnyemmel  mentem
tőled el, majd makacsul vissza.

Nézel rám örökkévaló, szép
mosolyoddal, veled fogyott el
a feladat, mit tőled kaptam,
mikor megszülettem.

Utolsó ágyadon fogtam még
hideg kis kezed,  enélkül nem
engedhettelek el. Lelkemben
velem vagy, kapaszkodom
kezedbe, szeretlek Anyukám.

Állatságok

Egér

Erdő mélyén két kisegér

az állat óvodába betér.

Viszik vállukon a kis

batyut, hamuba sült

pogácsa mindenkinek jut,

a sok éhes kisegér  a

lyukból eléjük kifut.

Medve

Kerek erdőn barna medve

így brummantott tegnap este:

házamba ma gyere be,

asztalom vár megterítve,

ágyamat megvetettem,

álmod legyen vágyat hozó,

kicsi szíved adakozó.

Nyuszi

Szólt a nyuszi, dugd ide

a pofid, cuppantok rá

néhány puszit, bajuszom

csiklandozza orrodat,

fülem megcirógatja

válladat, kicsi mancsom

puhán simítja hátadat.

Kakas

Kis kakas az udvaron

peckesen sétál a falon,

taraja magasan van nagyon,

sarkantyúja szikrát szór.

Kukorékol ércesen: kicsi

tyúkom  jer ide, hadd

szeresselek kedvedre.

Kacsa

Kacsa anyó sápogott,

levegőt is alig kapott,

gyere már kicsi kacsám,

a sor halad, lemaradsz ám.

Jövök, totyogó mamám,

bukdácsolt a nádas tavon

a sárga pelyhes kacsalány.

Hazug álmok

lelkemben  szunnyadó

szép szavakkal 

vártalak  vissza 

hazugul adtál álmokat 

barátsággá kopott szerelmed

rongyos zászlaját

foltoznám ma is újra

Este

Harangszóval jött az este,

elkergette a csendet messze,

kongva mondta,  velem gyere,

két kezedet tedd öledbe,

szíved nyissad  kedvesedre,

nézz ragyogó szemébe,

merülj simogató szerelmébe.

Rab madár

Drága kincsem, rab madaram,

szárnyad hull le ájulatban.

Vágyakozva rabként  éltél,  az

ég szívedben vágyott kékség.

Nézd, ajtód éjjel nyitva maradt,

repülj hamar, az őröd visszaszalad,

szép kalitkád kulcsa kattan,

éled életed tovább vigasztalan.

Reggel

Reggel rám nevetett a tavasz,

súgta nekem a nyarat. 

Nap sugarának glóriaárnya

szerelmem keresi, 

s fogja velem párba. 

Szellő rebben,

erdő súg,most kezdődik valami

új, életem megújul. 

Ma nem sírok válaszodra várva, 

az ősz is várat holnapig magára.

Koldus

Szerelmet adtam éveken át,

 most barátságot kínálsz,

mint alamizsnát. Maradok

koldus, s éhezem tovább,

tartsd meg a portékád.

Megtagadtál, nem voltam

neked senki sem, csak az,

aki nem adhatott semmit sem.

Éjfélt ütött az óra, a csendes

sötétben szerelmem elszaladt.

Megyek

Megyek feléd, közel vagyok,

szívedben az érzés megfagyott.

Bezáródott minden ajtó, állok,

s várok, mint a betolakodó.

Konok vagy, s hallgatsz, múlnak

lassan a nappalok, szaladnak

az éjszakák, nem adom neked

fájdalmam jajszavát.

Hínár

Őrült szerelmem magával sodort,

vitt, mint az áradat, nem éreztem,

szíved elfáradt már, s erőszakos

hínár húzza a mélybe az iszap alá.

Várunk

 Várunk szépen szerelmesen,

s majd mondod hetven évesen:

kicsim, nem találkozunk ma sem,

nem bírom el a járókeretem.

Ez most csak úgy jött, véletlen,

s bocsásd ezt is meg nekem,

s azt, hogy ilyenné lettem,

önző vagyok szerelmemben.

Fürödnék

Fürödnék kicsi tó vízében,

fürödnék  hold fényében,

fürödnék szemed tűzében,

fürödnék karjaid öblében.

Látomás

Nem gyötörlek, nem kínozlak,

nem kérlek, hogy szeress tovább.

Éld az életed,  s ne gondolj rám.

Szerelmem nem volt több neked,

mint kirándulás, s nem maradt más,

csak minden nap fakuló  látomás.

Hazafelé

 Útban hazamenet temető

mellett mentem el, s néztem

keresztfák hullámzó hátait,

csillanó márvány fejfák

szóltak: az életem elmúlik,

senkinek nem hiányzik.

Kagyló

Úgy várlak, mint kagyló

a homokszemet;  itt leszel

ölellek, úgy fonlak, át

mint kagyló a foglyát.

Kagylóselyem ruhát adok

rád, ragyogsz rám minden

árnyékon át, cirógató

puha fényed ontod rám.

Fotó

 

Régi fotót nézegettem,

szemedbe feledkeztem,

mélyén tüzet láttam,

belehullani vágytam.

Tudtam közben az idő

tovaszaladt, de a tűz benne

nekem ifjú maradt, s nem

láttam őszülő hajszáladat.

Szivárvány

 

Hideg téli éjben, álmomból

magamhoz térve, kérem kései

szivárvány hétszín aranyát,

napod alatta ragyogjon rám.