Elindulok szép csendesen,
lassú léptekkel, vánszorgok.
Hátra nézek, téged nézlek,
arcomon könnyem csorog.
Eljártak az évek felettem,
de bölcsebb mégsem lettem.
Minden nap és minden éjjel
boldogságot kerestem.
Nehéz érzés nyomja vállad,
talán elhiszem, életed nélkülem
szebb lehet, elfejted gyorsan
mennyire szerettelek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése